Történelmi regény

1964-ben jelent meg először Cseres Tibor Hideg napok című regénye, amelyből nagy sikerű film és dráma is készült. A több kiadást is megért könyv harminc évvel ezelőtti utolsó megjelenése óta a beszerezhetetlen regények közé tartozik. A regény két időben, két színtéren játszódó, keretes cselekménye az 1942-es újvidéki vérengzés hátborzongató napjait idézi. Cseres Tibor a legnehezebb írói megoldást választva, negatív hőseinek belső monológjaiban, párbeszédeiben az önleleplezés akaratlan, de keg...

445 old, 19 cm x 13 cm

Az 1810-es esztendő Spanyolország XIX. századi történelmének egyik kiemelkedően fontos és kétségtelenül a legválságosabb pillanata: Napóleon hódító csapatai szinte az egész országot megszállva tartják, csupán Cádiz és közvetlen környéke tartja még magát; a trónon a franciák fogságában levő VII. Ferdinánd helyett Napóleon testvére, József ül. Ebben a szorongatott helyzetben ül össze Cádizban az Alkotmányozó Nemzetgyűlés, hogy új, demokratikus alkotmányt adjon az országnak. Spanyolország szinte...

Egy kamasz fiú és egy nála jóval idősebb asszony furcsa szerelmének és elválásának története szolgál keretül ahhoz, hogy a regény hőse szembenézzen a náci múlttal, amely voltaképpen nem is az övé, hanem szülei nemzedékéé. Ez a soha ki nem hevert szerelem, Hanna évekkel később feltáruló múltja döbbenti rá Michaelt arra, hogy a jelen nincs múlt nélkül, felejteni nem lehet, feldolgozni sem – talán megérteni.
A felolvasó az elmúlt évek egyik legnagyobb néme...

Egy esztendővel az első világháború kitörése előtt, egy csöndes bécsi szállodában pisztolygolyót röpítve fejébe vetett véget titokzatos életének Alfred Redl vezérkari ezredes, a Monarchia katonai kémelhárító hivatalának tényleges vezetője. A botrány után szimatoló újságírók tudni vélték, hogy a magas rangú katonatiszt valójában idegen hatalmak ügynöke volt, s miután leleplezték, így szökött meg a felelősségre vonás elől.
Alfred Redl különös al...

Elfriede Brüning regényének - melyet ő "se nem egészen regények, se nem dokumentumnak" nevez - eredeti kiadását Hans Coppinak ajánlotta. Hans Coppinak, a németországi antifasiszta ellenállás mártírjának, akit 1942 végén végeztetett ki a Gestapo hazaárulás vádjával, egy ellenálló csoport tagjaként. Hans Coppi mellett a vesztőhelyen ott álltak társai - csak egyvalaki hiányzott mellőle, aki jóban-rosszban leghűbb társa volt s az illegális munkában is legfőbb segítője. Hilde Coppinak - miután a "...

Eyvind ​​Johnson (1900-1976) Nobel-díjas svéd író regényének alapja az irodalmilag többször is feldolgozott louduni boszorkányper, amely 1634-ben játszódik le, s a huszadik században Aldous Huxley regénye és Ken Russel Boszorkányok című filmje jóvoltából a boszorkányüldözések egyik legismertebb esete lett. A Rózsák és lángok Johnson főművei közé tartozik; barokkosan megkomponált, bonyolult, mégis áttekinthető szerkezetű, erős sodrású nagyepika. Sokhúrú, sok hangon szóló mű, lebilincselő olvas...

„A párduc” maga Salina hercege, akinek élete és halála, a hercegi sarjak ötven esztendőt felölelő krónikája talán az olasz arisztokrácia hanyatlásának legszebb leírása. Salina herceg ifjú unokaöccse szenvedélyesen beleszeret egy vagyonos polgár leányába. Az öreg herceg beletörődik sorsába, és maga is az új rend mellett szavaz. Mély emberismeret és kellő öngúny kell ahhoz, hogy a herceg belássa: „…mindent meg kell változtatni ahhoz, hogy semmi ne változzon.” A szicíliai herceg egyetlen regényé...

A József Attila-díjas író nagy történelmi regénye az 1848-49-es szabadságharc idején játszódik. Hőse Kalla Miska, húszesztendős fiatalember, akit hazaszeretete és egy nagy, romantikus szerelem érlel forradalmárrá.
Jellasics betörésekor önként jelentkezik katonának, részt vesz a pákozdi ütközetben, Perczel seregében végigverekszi a dunántúli hadjáratot, Debrecenben találkozik Kossuth-tal, majd Bem seregébe kerül, s az ő oldalán küzdi végig a szabadságharcot. Kitűnik bátorságáv...

- Kicsoda ön, kedves Paine, és mit kíván tőlem? - kérdezte Benjamin Franklin a látogatójától. - Szeretnék Amerikába menni - bökte ki Paine. - Ön amerikai. Hallottam hogy előzékeny még a senkikkel szemben is, és nem fösvénykedik olyasmivel, ami egy garasába sem kerül. Arra gondoltam, adhatna nekem valami ajánlólevelet. - Szívesen. Paine lassan bólintott, mondani akart valamit, de csak egy-két szót tudott kidadogni, annak sem volt semmi értelme. Lelült, s széles tenyerével igyekezett eltakarni ...

Kék szemű, fürtös szőke hajú kisfiú vágyódik a „jó papa” után, akit mások „korzikai szörnyként” emlegetnek, majd hamleti pózokban töprengő ifjú keresi a helyét a világban: osztrák vér-e – vagy netán a dicső Napóleon sokra hivatott fia?

A schönbrunni aranykalitkában vergődő ifjú sas – a kettős nevelés és a kényszerű színlelés miatt – sohasem próbálhatja ki a karmait. Melodrámai helyzet, de történelmi súlya nincs. Egy pompában élő fiatal osztrák tiszt alakja mö...

A regény cselekménye Mátyás királlyá választását követően és a nápolyi királyi családból származó Aragóniai Beatrixszal kötött házasságáig tartott. Történelmünk lapjairól megelevenednek a cseh hadjárat eseményei, a humanista főpap Vitéz János körüli összeesküvés bonyodalmai, a török ellen vívott harcok diadala. Az eseményeket átszövi Mátyás és a titokzatos boroszlói polgárlány, Borbála romantikus szerelme. Jankovich Ferenc színes képekben vetíti elénk a bonyolult, ellentmondásokkal teli kort,...

Dunántúli végeken címmel jelenik meg Jankovich Ferenc Kossuth-díjas írónk három történelmi regényének együttes kiadása. A nagyszabású történelmi regénytrilógia a török kori Magyarországot ábrázolja: megeleveníti a kései magyar lovagkor, a végvári idők páratlan hősi erőfeszítéseit, megrázó szavakkal írja le a lakosság mérhetetlen nyomorát és égbekiáltó szenvedéseit, a falu, a mezőgazdaság pusztulását, s fölidézi az oszmán elnyomatásból az emberies szabadságra, a széttöredezettségből az egységr...

Dunántúli ​végeken címmel jelenik meg Jankovich Ferenc Kossuth-díjas írónk három történelmi regényének (Hulló csillagok, 1952; A tél fiai, 1954; Hídégetés, 1960) első együttes kiadása. A nagyszabású történelmi regénytrilógia a törökkori Magyarországot idézi fel: katonai szempontból nézve, megeleveníti a kései magyar lovagkor, a végvári idők páratlan hősi erőfeszítéseit (Thury György, Gyulaffy László, Huszár Péter, Battyáni Ádám, Zrínyi Miklós vezéralakjaival); társadalmi szempontból, a lakoss...