Jadwiga Dackiewicz: A Sasfiók

Kék szemű, fürtös szőke hajú kisfiú vágyódik a „jó papa” után, akit mások „korzikai szörnyként” emlegetnek, majd hamleti pózokban töprengő ifjú keresi a helyét a világban: osztrák vér-e – vagy netán a dicső Napóleon sokra hivatott fia?

A schönbrunni aranykalitkában vergődő ifjú sas – a kettős nevelés és a kényszerű színlelés miatt – sohasem próbálhatja ki a karmait. Melodrámai helyzet, de történelmi súlya nincs. Egy pompában élő fiatal osztrák tiszt alakja mögött földereng a történelmi lényeg.

A Metternich kori Európa hatalmi viszonyai, az a hideg célszerűség, ahogyan a népek tavasza előtt néhány reakciós monarchia a karmai között tartja a világot. Államérdek, hideg megfontolás, rettegés az „anarchiától” – amely maga a nép.

A szomorújáték apró rezzenései mögött a korszellem és a Habsburg birodalom kórképe a legérdekesebb.