Gáll István: Az öreg

Gáll István pályadíjnyertes regénye: kétszemélyes dráma. Többé-kevésbé zárt színpada egy magányos szivattyúház a bányatelep peremén. Itt szembesül a két főszereplő: az öreg meg a fiú. Az öreg nehéz múltú veterán bányász, jóval túl a nyugdíjkoron. A fiú húszéves forma, izgága legényke, nemrég megrokkant a bányában önhibájából, s most testileg-lelkileg rossz bőrben van. Csendes, de ádáz párharc indul a korra, lélekre, sorsra olyannyira különböző két ember között. Az öreg eltökéli: embert farag a fiúból. Világéletében harcolt, konokul, megalkuvás és könyörület nélkül azért, amit helyesnek tartott, s ez a megmentendő kis lélek utolsó tétje, harci célja az életben. A fiú elkeseredetten, alattomosan lázong az öreg nyomasztó emberi fölénye, zsarnokian tiszteletparancsoló lénye ellen. A küzdelem változó szerencsével folyik. Látszatra nincs győztese. A fiú lázadása ismételten kudarcba fúl, az öreg meg-megújuló erőfeszítései, példamutatása, intelmei hatástalanul peregnek le a fiúról. A tragikus-felemelő vég pillanatában mégis találkoznak egy pillanatra - és ha tudni nem is, remélni lehet; ez a pillanat életre szóló nyomot hagy a fiún. Ez a megindítóan szép, halk szavú regény olyannal ajándékozza meg az olvasót, amit a jó irodalomtól is ritkán kap: egy felejthetetlen figurával. Aki önmagán messze túlmutató távlatokat hordoz, múlt és jelen mély és lényegi összefüggéseire világít rá.
1975

197 old, 19 cm x 12 cm
Védőborítója hiányzik