Franco tábornok halála utáni Spanyolországban vagyunk. Él El Tobosóban – hol is élhetne másutt? – egy szelíd-szerény falusi pap, aki nem más, mint Cervantes lovaghősének leszármazottja, és úgy hívják, hogy Quijote atya. S ugyan ki lehetne a legjobb barátja, ha nem a falu polgármestere, aki viszont Sancho Panzát tudhatja távoli ősének. Quijote atyára haragszik a püspöke, mert tudtán kívül emberbaráti kapcsolatban állt egy kommunista szervezettel. S inkvizítori indulatait csak fokozza, amikor a Vatikán utasítására a jámbor falusi papot monsignorévá, azaz prelátussá kell kineveznie. A püspök azonban nem nyugszik bele az utasításba, hanem először is felfüggeszti Quijote atya tevékenységét, aki viszont ekkor jónak látja, hogy Sancho barátjával vándorútra induljanak rozzant autóján, Rocinantén… S innen kezdve egymást érik a hol humoros, hol veszélyesnek tetsző kalandok két hősünk életében. Őse példáját követve Quijote atya is olyan helyzetekbe kerül, amelyeket jámborságával, gyermeki hitével félreért, nem lát át világosan. S míg utaznak, menekülnek, a két férfi közötti barátság csak tovább mélyül, és szüntelen hitvitáik sem az eltávolodást, hanem a megértést, a szeretetet fokozzák egészen Quijote atya megrendítő haláláig… A katolikus pap és a kommunista expolgármester a Hit anakronisztikus lovagja korunkban, s a pikareszk történet Graham Greene kezében arra szolgál, hogy ennek a „lovagi hitnek” a természetrajzáról, az emberi szeretetről, jóságról, szolidaritásról üzenhessen olvasóinak. Az 1982-ben megjelent regényből azóta film is készült Anthony Quinn-nel a címszerepben.
1987
267 old, 20 cm x 14 cm
Utolsó lapjainak alja vízfoltos
