Balázs Anna munkásságát elsősorban személyes élményei, tapasztalatai határozzák meg. Ifjúkora, mozgalmi múltja már a korán haladó szellemű, igazságért harcba szálló, tényeket feltáró emberek sorába állította. Míg korai írásaiban a kisemmizett dolgozók, a munkanélküliek, a háborúban megnyomorítottak sorsára, az uralkodó osztály felelősségére hívta fel a figyelmet, felszabadulás utáni műveire egyre inkább a megváltozott életkörülmények megfigyelése s a jellembeli torzulások felfedezése jellemző.
Az írónő új kötetében olvashatunk hősökről és áldozatokról: igyekvő munkásokról, akiknek kedvét szegi a bürokrácia, otthontalan gyermekekről, magányos anyákról, önző szülőkről, dologkerülő, züllött fiatalokról és rászedett hősszerelmesekről, hol a gúny, hol az együttérzés hangján. Balázs Annát az utóbbi időben különösen a bűnözővé válás belső indítékai érdeklik, s vizsgálódásai során próbál választ adni arra, miért vannak könnyelműen elfecsérelt fiatal életek, mi viszi rá az embert a gyilkosságra vagy önpusztításra, s vajon hol van ennek a végzetes lépésnek a gyökere.
„Ha lehet, hogy a természet védelmére ma már felemeli szavát és tettekkel indul harcba ezer és ezer hozzáértő, miért ne lehetne, hogy a lélek torzulásainak gyógyítására is részt vállaljon ezer és ezer író?” – teszi fel a kérdést Balázs Anna.
A kötet új darabjait néhány régen megjelent, emlékezetes novella egészíti ki.
1979
588 old, 20 cm x 15 cm
