B. M. Croker: A bűnbak

Jack állt előttem halotthalvány arccal.
- Nos, Lucilla, itt vagyok - mondta izgatottságtól remegő hangon.
- Úgy látszik - válaszoltam hidegen, habár a szívem hevesen dobogott.
- Követelem, hogy ments fel ígéretem alól, s valld meg az igazságot!
Beszéde oly nyers és parancsoló volt, hogy megijesztett, de nem mozdultam és hallgattam. Eszembe jutott Herbert, kinek oly túlzottan szigorúak a nézetei s akinek anyja pietista.
- Mit valljak meg? - kérdeztem hidegen.
- Ó, te nagyon jól tudod, hogy mit. Valld meg, hogy elvetted a miniatűröket s hogy én voltam a te bűnbakod. Tiéd volt a pénz, enyém a szégyen! Mindent elvesztettem miattad - hangja rekedt volt a szenvedélytől.
1993

232 old, 20 cm x 14 cm