A regény a magyar arisztokrácia s a magyar klérus századeleji életének mélyen ironikus ábrázolása. Még az elsõ világháború, 1918-19 is belefér a keretekbe, ez utóbbi csak jelzésszerûen, de a jelzés a regény világán belül, funkciójához mérten a teljesség érzetét kelti. A regény fõszereplõje, Köttöni Déneske, a grófi család félig örökbe fogadott fia. Déneske tíz-tizenkét éves korában, apja halála után, a gróf egy szeszélye folytán kerül a fõúri házba, és azonnal meghódítja a szíveket. Kezdetét veszi neveltetésének szellemes és mulatságos folyamata. Ki-ki a saját képére és eszményei vagy céljai szerint igyekszik nevelni a kisfiút. A gróf, fõként személyes példamutatással valódi úriemberré, a gróf csirkefogó eszes titkára számtanra és életismeretre oktatja, a derék, zeneileg mûvelt káplán zenére és buzgó hitismeretre. S csak késõbb, Déneske tizenhét-tizennyolc éves korában derül ki, hogy sem állandó, sem alkalmi nevelõi együtt nem hatottak rá annyira, mint egyetlen barátja, Kertész Pisti. Az õ nevelésének és a kornak hatása, hogy a fiú 1918-19-ben végleg elpártol a grófi világtól, s további tapasztalatok árán – már emigrációban Bécsben és Párizsban – fejlõdik odáig, hogy végleg elszakad minden szál közte és az úri világ között, s teljesen befogadja út a mozgalom, a kommunisták világközössége.
1973
644old, 19 cm x 13 cm
