A kötet két regényének cselekménye a 60-as, 70-es évek Magyarországán játszódik, hősei az ellenforradalom leverését követő új politikai légkörben élnek, konfliktusuk ebben a társadalmi közegben györekedzik. Az FB-86 azt az erkölcsi-politikai problémát feszegeti, hogy milyen okok révén marad meg a szocializmus hívének valaki, akit személyesen is érintettek a személyi kultusz törvénysértései. A 13. ügynök a második világháború idején kialakuló antifasiszta koalíció belső ellentmondásából szövi alaphelyzetét: az ember, aki az angol hírszerzés oldalán küzd a fasizmus ellen, a szocialista Magyarország állampolgáraként, milyen erkölcsi töprengés után szakít egykori megbízóival? Ebből a nézőpontból a két regény központjában a szocializmushoz való hűség próbája áll. Berkesi alkotói „módszertanának” fő elemei – az érdekesség, és az aktuális erkölcsi-politikai problémák, konfliktusok előtérbe állításá – minden regényében érvényesülnek, de váltakozó arányokban. A Magányban, a Játék a tisztességgel-ben az erkölcsi-politikai elem van túlsúlyban, az FB-86 és A 13. ügynök esetében viszont az érdekes elem, a cselekményesség kalandosságba megy át. Az olvasó így két olyan regényt vesz a kezébe, amelyben Berkesi legjobb adottsága – a fantáziadús cselekményszövés – talán leginkább érvényre jut.
