Korunk embere a civilizált, iparilag fejlett országokban meglehetősen jó életkörülmények között, kielégítő táplálkozási. lakás és ruházkodási feltételek között él. Az emberek átlagos életkora lényegesen magasabb, mint régebben volt. Sokat változtak a munkafeltételek is: a munkafolyamatok kevesebb fizikai igénybevételt kívánnak az embertől. A termelés gépesítése következményeként nő szabad idejük, mely egy részét pihenéssel, szórakozással, sportolással és természetjárással tölthetik. Mégis általános az a vélemény, hogy a modern élet - sok látszólagos előnye mellett - az egészségre rengeteg veszélyt rejteget. A városlakók közül sokan menekülnek szabad idejükben a kőrengetegből a természetbe, hogy csendet, nyugalmat, felüdülést leljenek. Nem ritkák az olyan vélemények sem, hogy mennyivel jobb volt élni a "régi szép időkben", amikor a technikai-tudományos forradalom vívmányai még az emberek képzeletében sem léteztek. Nem meglepő tehát, ha számos tudós, politikus, író némi aggodalommal tekint a jövő elé, és gyakran emeli fel tiltakozó szavát a modern élet sok-sok egészségkárosító tényezője ellen.
Valóban annyira káros a modern élet, vagy talán túlzóak ezek a borúlátó hangok? Nagyobb veszély fenyeget bennünket, mint elődeinket? Ha ez igaz, tehetetlenek vagyunk vele szemben, vagy rajtunk múlik az orvoslás lehetősége? Olyan kérdések ezek, amelyekre nemcsak a tudósok, hanem mindnyájan szeretnénk választ kapni. A válasz azonban nem egyszerű, nem lehet egyetlen igennek vagy nemmel elintézni. Érdemes, kicsit alaposabban elmélyedni a kérdésben, a behatóan vizsgálni azokat a körülményeket és feltételeket, amelyek mai életmódunkat károsan befolyásolják.
1979
30 old, 20 cm x 15 cm
