Gyermek-Ifjúsági irodalom

Gulliver négy nagy utazást tesz. Először a törpék országába, Lilliputba, aztán az óriások hazájába, Brobdingnagba jut el – eközben, mintegy kicsinyítő és nagyító látcsövén át megismerjük az embert kicsinynek és nagynak, kicsinységében nevetségesnek, nagyságában visszataszítónak, s közben gonosz karikatúráját kapjuk Aglia társadalmi és politikai életének. A következő utazás több országba is elvisz: Laputában a filozófia és a tudomány ferdeségeit látjuk nevetséges színezetben. Glubbdubdriben, a...

A kilencesztendős Ványka, akit inasnak adtak Aljahin csizmadiához, karácsonytájt egy éjszaka levelet írt nagyapjának. Ebben a levélben megírta minden bánatát, szomorú életét, s kérte nagyapót: „a Krisztus nevében kérlek, vigyél el innen engem. Essék meg szíved rajtam, boldogtalan árván…” Megcímezte a levelet nagyapónak, falura. Ványka szomorú történetével szemben mulatságos az az elbeszélés, melyben egy hadviselt öreg tábornoknak óriási fogfájása van, s szolgája tudja, ki a legjobb fogorvos a...

Az Univerzum-könyvtár keretében 1965-ben jelent meg a neves francia kibernetikus-tudós trilógiájának első kötete " Az anyag regénye", majd ezt követte 1968-ban "Az élet regénye" , s most útjára bocsájtjuk a harmadik kötetet, "Az ember regényé"-t, amely az emberré válás útján kíséri végig e sajátos regény főhősét.
A könyv tudománytörténeti gazdagsága mellett okfejtésének logikusságán és sodró erején túl igazi értékét abban a fejlődéselméletben leli meg, amely leh...

Seherezád mesél, ezer és egy éjszakán át mesél az álmatlan, haragos szultánnak. Meséit akkor kezdi, amikor a szultán kertjében megszólalnak a bülbülszavú fülemülék. És a mese csak akkor ér véget, mikor fölhangzik a rigók hajnali pityegése. Ezeregy mesét mond Seherezád, de egyetlen meséje is több színnel ragyog, mint a mesék szépséges úrnőjének koronája; pedig abban olyan gyémántok csillognak, amiket Szindbád, a mesék hajósa hozott a Kígyók Szigetéről. Seherezád mesél, és amikor meséit hallgat...

Az írónő, akinek nevét „Marika” című, sok kiadást megért, nagy sikerű leányregényéről jól ismerik a fiatal olvasók, elsősorban tiznennégy éven felüli lányok számára írta ezt a regényét. Már a cím is mutatja, hogy miről szól a könyv, milyen problémák foglalkoztatják az írónőt: a majdnem felnőtt fiatal lányok mindenáron önállóságra való törekvése, a szülői „kényszer” alóli szabadulni vágyása, a „mikor éljek jól, ha nem most, mikor fiatal vagyok, és máris keresek” elve, amely önzővé teszi a mai ...

Harminchárom elfelejtett mese

A mesék birodalmába a fantázia végtelensége vezet…
Ki ne szeretné legyőzni a hétfejű sárkányt, túljárni a gonosz boszorkány eszén, elnyerni jutalmul a királykisasszony kezét, s a királyság felét is megkapni…
Egy olyan különleges világ ez, amelybe először csakis a kisgyermek léphet be, és ha igazán maradandó az élmény, felnőttként biztosan tovább adja gyermekeinek, unokáinak is.
Ennek a világnak talán leghivatottabb ismerője ...

Nem mindennapi szerencséje van Željkónak, mert barátjának mondhatja Gépváros zseniális feltalálóját, a tudós Eszesok professzort. Eszesok barát a bajban is, ezért nekivág a kisfiúval, hogy elfogja az emberiség ellenségét, a Gonosz Robotok Urát. Csakhogy nem könnyű a Robotok Urának színe elé jutni, mert a gonosz cselekedetekre beprogramozott öt félelmetes robot útjukat állja, S a robotokat sem könnyű megtalálni, mert megszólalásig hasonlítanak az állatokhoz – oroszlán, medve, krokodil, sas és ...

A Széllovasok című leányregény kiemelkedik a mai prózairodalomból. Kivételes tisztaságú, problémaérzékeny, szép és élvezetes epikával örvendezteti meg Dániel Anna az olvasóit. Könyvében a szétesett család konfliktusairól, a fiatalok útkereséséről, bizonytalanságáról, az általános értékvesztésről ír. Hangvételben, környezetrajzában jól illeszkedik hősei korához, és árnyalt figuráival, gördülékeny meseszövéseivel színes tablót fest a fiatalok jellegzetes típusairól. Az érdekes történet során eg...

Láttatok-e már körtét termő almafát? Hát akkora fazekat, amelyikbe még egy kastély is beleférne? Ezekben a mesékben ilyen csodavilágról olvashattok. De még azt is megtudjátok, hogyan jár pórul az a gyerek, aki füllentéssel akar kitűnni társai közül, és milyen sok örömet szerez az, aki képzeletét szabadon engedve tréfálja meg a többieket.
A vidám történetekhez nézzétek meg Réber Lászó tréfás rajzait, és nevessetek együtt velünk.

Edith Nesbit (1858-1924) a klasszikus angol gyerekirodalom egyik legnagyobb alakja; méltán helyezik egy sorba Milne-nel, Traversszel. Londonban született, francia zárdában nevelkedett; kezdetben verseket írt, de hírnevét gyerekeknek írt történeteinek köszönheti. Tíz regénye sorában egyik korai műve az Öt gyerek és az Izé, amelyben a vidéken nyaraló londoni gyerekek izgalmas - és varázslatos - kalandokat élnek át. Megismerkednek egy magát „homoktündér"-nek nevező fura kis lénnyel, aki mindenna...

Tündérmese? Az is. Fordított előjelű mese az írógépről? Az is. De mivel Erich Kastner, a jeles német író-költő-humor(al)ista csakúgy nem ismer tréfát a humorban, mint Karinthy Frigyes – ezt a mesét is megtűzdeli némi kis édesbús társadalom-csipkedéssel, ha nem is maró, de pezsdítő szatírával. Mert igaz ugyan, hogy ha vége jó, minden jó, de addig a szegény embert játszó milliomosnak és a milliomosnak vélt szegény embernek – no és a harmadik embernek: a jómódú magánzóvá átöltöztetett bölcs uras...

Pénzben és pénzzel játszható szórakozások szakvatott művelőjeként ismerkedhetünk meg Csikkel, amint éppen – rejtélyes módon – sorra kopasztja meg a haverokat. . Később azon derülhetünk, hogy miként jár túl az agyafúrt srác Madenagybajovanovics tanár eszén…S talán – mint megannyi mediterrán éghajlaton élő vadásztársa – egyszer majd ő is így vélekedik: „….ha te ragaszkodsz az elveidhez, akkor én is ragaszkodom az enyéimhez! Az életemet kész vagyok odaadni a sajtát zsírjában sült friss barabulká...