Pécsi Ildikó Mitől nem fogytam le és mitől fogytam le

Édeseim! Nincs jobb dolog, mint enni! Enni! Enni! Enni!… Persze azért van még egy s más jobb dolog is, de azért enni nagyon finom dolog. Főként annak, aki életének – hát… majdnem másfél évtizedét koplalással töltötte. Kislánykoromban nem voltam kövér, csak olyan hirtelen megnyúlt – feneketlen bendőm volt és töménytelen mennyiséget bírtam enni. Rengeteget sportoltam, rohangáltam, ezért nem voltam kövér. Még molettnek sem mondhattak. Azt mondják, szép kislány voltam. Valóban… Ha a régi képeket megnézem, tényleg nem csúnya gyermeklány néz vissza rajta. Sokat gondolkoztam, hogy mivel is kezdhetném el ezt a könyvet. Mi az, amivel kedvet csinálhatok ahhoz, hogy elinduljak azon az úton, ami csak később boldogít! Sok olyan dolgot találnak majd, amit ismernek. A régóta fogyókúrázóknak szinte nem lehet újat mondani, mégis azért ajánlom, hogy olvassák végig könyvemet, mert minden különösebb segítség és gyógyszerek nélkül – persze zsír és olaj nélkül – sikerült – remélem, mire a könyv megjelenik – a bűvös 100 kg alá „süllyednem”. Ami bennünket összeköt ebben a könyvben, kedves olvasóim, az az annyira áhított FOGYÁS csupa nagy betűvel. Nekem eddig sikerült – ha akarják igazán és nagyon – ÖNÖKNEK is sikerül majd! Rajta tehát!