Honoré de Balzac: Elveszett illúziók / A kalandor I-II.

Az elveszett illúziók

A regény cselekménye kettős, fő alakja is kettő van: Lucien de Rubempré és David Séchard. Mind a ketten "költők", vagyis hiszékeny s naiv álmodók, s ez is lesz a fő oka illúzióik vesztének. A két barát kétféle életutat követ, kétféle becsvágyat hajszol. Davidot, a feltalálót a hitegetők s a versenytársak fosztják majd meg elsősorban találmánya dicsőségétől, Lucient meg a párizsi sajtódzsungel süllyeszti a maga ellenállhatatlan fertőjébe. Kettőjük sorsát egyrészt a kor, a Lajos Fülöp-i polgáruralom magyarázza és fűzi egybe, másrészt magának Balzacnak ifjúkori és egyéni tapasztalásai nyomdász és kiadó korában. Vagyis, ami a nagy témának olyan mély zengzetet és visszhangot ad, az a kor és a személyes élmény egymást erősítő összjátéka.

A kalandor

Issoudun polgárainak nyugalmát váratlan eseménynek zavarják meg: városukba érkezik Napóleon volt tisztje, Philippe Brideau, aki nagy cselszövések árán meg akarja szerezni vén, totyakos nagybátyja hatalmas vagyonát. Igen ám, de az agglegény szakácsnő-szeretőjét, a szép Frole-t imádja, ez pedig egy fenegyereket, a város csínytevőjét, Maxot, akiről viszont azt suttogják, hogy törvénytelen öccse a vagyonos öregnek.
Megindul az ördögi harc, a kisváros két pártra szakad, és lélegzet-visszafojtva figyeli a bonyodalmakkal teli küzdelmet és mesterkedéseket, mint ahogy az olvasó sem tud elszakadni az izgalmas cselekmény váratlan fordulataitól.
Ki győz? Kié lesz a szép asszony? Kié lesz a vagyon, a hatalom? Mi a további sorsa a gátlástalan kalandornak? Ezekre ad választ Balzac hallatlanul érdekes regényében, amelynek meseszövése filmszerűen halad előre. Nem véletlen, hogy ezt a regényét meg is filmesítették. A szereplők ábrázolása Balzac egyik legpompásabb remeklése. Nemcsak Philippe, a kalandor rajza, hanem a többi vagyonára leső figura jelleme is kitűnő. Micsoda alakok, micsoda figurák, micsoda torz kispolgári környezet! Micsoda karrieristák! A realista módon leleplező és romantikus módon szórakoztató regény Balzac egyik legjobb műve.

1965
772 old, 20 cm x 14 cm
Gerince kifakult