Borsody Bevilaqua Béla: Régi magyar világjárók

ELŐSZÓ
Könyvünk régi magyar világjárók életéről szól, utazásaikat - lehetőleg saját leírásukban - ismerteti. A „régi" megjelölés azonban itt nem egészen pontos, mert a válogatásba kis számban olyan utazók is belekerültek, akik még a két világháború közötti időszakban kortársaink voltak. Azonban egy letűnt kor gyermekei ők is, ily értelemben tehát „réginek" számítanak.
Elgondolkoztató, hogy kis nemzetünkből, aránylag milyen sokan járták a messzi világot, jutottak el távoli, tengerentúli tájakra. Nem mind volt szigorú értelemben vett, „céhbeli" utazó, vagy felfedező. Utóbbiak is voltak köztük, nem is kis számmal és világjáró tudósaink között Körösi Csorna Sándor, Teleki Sámuel vagy Vámbéry Ármin nevét az egész világ ismeri. De még többjük a hazájából elüldözött emigráns volt, az ellenség által elhurcolt fogoly, vándorló diák vagy mesterlegény. Akadtak köztük kalandorok, csavargók, a fennálló társadalom hajótöröttjei is. Hasonlóképpen gazdájukat kísérgető titoknokok, diplomáciai küldetésben levők vagy direkt hírszerzők, esetleg idegen ország szolgálatába lépő szakemberek. És külön csoportot képeznek a legendás „őshaza" kutatói...
Az is nevezetes, hogy viszonylagosan mily tekintélyes mennyiségű útleírás maradt ránk. A szerkesztésnek ezekből kellett a válogatást elvégeznie. Szempontunk az volt, hogy tanulságos, de egyben színes anyag kerüljön be a gyűjteménybe. Szerzőnk hatalmas anyaghalmazt bocsátott a szerkesztés rendelkezésére, melyből akár két könyv is bőven kitelt volna. Számot kell tehát adnunk, hogy miért maradt ki mégis néhány nevezetes utazónk és világjárónk. Éppen a hely korlátozott volta kényszerített arra a meggondolásra, hogy elsősorban azok kerüljenek be a könyvbe, akiknek írásai már régóta eltűntek a könyvkereskedésekből. Maradjanak ki inkább azok a beszámolók, melyek nemrég újra megjelentek. Ezért kellett kihagynunk például leghíresebb utazóink közül Körösi Csorna Sándort, Magyar Lászlót, Xántus Jánost, Teleki Sámuelt és Biró Lajost, akiknek értékes írásait Vajda László gondozásában a Művelt Nép Könyvkiadó két év előtt adta ki.
1969

339 old, 20 cm x 12 cm