Mit kívánhat a sorstól, akinek bokája karcsú, dereka nádszál, haja, mint a selyem, szeme, mint a tűz, aki őseitől magas társadalmi állást és súlyos milliókat kapott örökül, akiért bolondul a férfi, akit irigyel a nő, aki fényes operából drága estélyre, déltengeri szigetéről hófedte hegyek síparadicsomába siklik, akit hűvösen előkelő vőlegény kísér a bálba és forró szerető vár az ágyban, akinek nercbundáján, igazgyöngyén vagy akár falatnyi fürdőruhácskáján újságok sokasága csámcsog, s akiben ráadásul szikrázó szellem, hatalmas írói tehetség párosul kitartó munkabírással?
Semmit, gondolhatnánk mi, egyszerű halandók. Kezia Saint Martint azonban nyomasztja rangjának súlya, viszonyainak homályossága, nem leli létének értelmét, keresi önmagát. Míg a szenvedély szavát követve meg nem járja a poklok poklát, s irgalmatlan szenvedésen át el nem jut a józan önismeret tiszta világába.
1999
404 old, 20 cm x 13 cm
