V.P. Borovicka: Maffia

…a kalaposok munkához láttak. Csuklójánál fogva fölkötötték az egyik mennyezeti gerendára – alig ért le a lába a betonpadlóra. Ököllel verték az arcát, a hasát, a lágyékát, cigarettával égették csupasz mellkasát. A szeme merő véraláfutás lett, az arca lángban égett, a füléből ömlött a vér, de fölemelte a fejét és Maranzano arcába köpött.
– Szemét disznó! elmész a szicíliai nénikéddel együtt – hörögte.
Kár volt ezt mondania. Salvatore Maranzano, érzékeny ember lévén – képtelen volt az efféle sértéseket zsebre vágni. Különösen most nem, amikor úgysem kockáztatott semmit. Kezébe vett egy kést és elindult a fegyvertelen ember felé…