Huszár Tibor: A cselekvő ember

A filozófiai materializmus egyik sarkalatos megállapítása, hogy a szellemi szféra: az eszmék, a nézetek, az ideológiák másodlagos képződmények. Létezésük, változásaik visszavezethetőek az anyagi-gazdasági-szociológiai viszonyokra, amelyek szülték őket. De nem ke vésbé fontos tétele a marxizmusnak - a szocializmus egész politikai gyakorlata erre alapozódik -, hogy az ideológiák, a nézetek, az eszmék "ha áthatják a tömegeket", anyagi erővé válnak." E "visszahatásra" azonban hagyományosan kevés figyelmet szentelünk. Ezért válik különösen fontossá Huszár tanulmánykötete amelynek írásai éppen ezeket az összefüggéseket boncolják. Egyik cilusának címe: Értelmiség és társadalom. Egy másiknak: Kultúra, közművelődés, erkölcs. De a marxizmus eszmei hagyományaihoz nyúlva is olyan kérdéseket elemez, mint Lenin és a tudomány vagy az olasz marxista teoretikusok arculata. Huszárt a kultúra kérdései foglalkoztatják elsősorban, és mert ma a műveltség és a művelődés, a tudomány és a köznevelés ügye előtérbe került - különösen érdemes figyelmi arra, amit mond.