Juris arcra borulva feküdt a földön. A halvány fényben, mely a konyhából hatolt a pincébe, a feje körül sötét folt és üvegszilánkok látszottak. A teremben Cliff Richard teljes hangerővel üvöltötte: „Congartulations and celebrations…” A csoportosulók háta mögött léptek hallatszottak, és Irena kíváncsi kérdése: – Mi az ott? – és nyomban utána éles sikoly. (…) És ekkor hirtelen megrázkódott, és tágra nyílt szemmel nézett Randersre. A férfi látta, hogy a tekintete megtelik rémülettel. – Várjon,! – szólalt meg Ulass gyorsan. – Mit akart ezzel mondani? Hiszen ez akkor azt jelenti, hogy. – Igen – bólintott Randers. – Itt nem balesetről van szó.