Az árny végtelen lassan, görnyedten lopakodott Sammy felé a lejtőn. Nem, az nem lehet, hogy a jó öreg Galacsin mindezt ne vegye észre. Muszáj, hogy észrevegye. Az árny megállt Sammy háta mögött, két lépéssel. Na, most – gondoltam, most történik valami. Istenem, Sammy, te bolond kölyök, te elfuserált zseni, csinálj már valamit! Igazam lett, történt valami. De nem erre számítottam. A titokzatos árny kezében egyszerre hosszúkás tárgy jelent meg. Bizonyossá csak akkor váltam a sejthetőben, mikor alpári, giccses módon a hold is megcsillant a hosszú pengén. Kés! És Sammy még mindig nyugodtan lóbálja a lábát a szakadékba. A titokzatos árny kissé hátradőlt, teste megfeszült, mint a felajzott íj. A kést derékmagasságban előrenyújtva, egyszerre előrelendült.

250 old, 20 cm x 12 cm