A szovjet írók új elbeszéléseinek tizenharmadik kötete tizenegy szerző írásait foglalja magában. A válogatás régi elvéhez hűen most is az elmúlt egy-két év novellatermésének legjavával kívánjuk megismertetni olvasóinkat. Tizenegy szerző, tizenegy különböző alkotómódszer, írói temperamentum, látásmód, megfogalmazás. A sajátos megközelítési mód például Petrusevszkajánál egészen szokatlan megvilágításban villantja elénk „az isten markából kipottyant törleszkedőket”, Iszkander „Széleshomlokú”-jában az döbbent meg, hogy az állatvilág milyen különös és elgondolkoztató adalékokat szolgáltat az emberek világának jobb megértéséhez. S Rumarcsuk novellájának olvasása közben is önkéntelenül merül fel a kérdés: két ember csak szenvedéseken, gyötrelmeken keresztül érheti el az egyszerű, hétköznapi boldogságot? De vehetjük a válogatás bármelyik darabaját, mindegyik a mai ember problémáinak ad hangot, híven tükrözve az örökké változó, de mindig előre hömpölygő élet eseményeit.