Margaret Walker: Szabadulás

Margaret Walker szívbemarkolóan fájdalmas és mély emberszeretettől áthatott regénye a múlt század közepén rabszolgasorban sínylődő, majd a polgárháború után szabaddá váló észak-amerikai négerség sorsát ábrázolja rendkívüli megelevenítő erővel, maradandó emléket állítva egyúttal a szerző dédanyjának, a még rabszolgának született és szintén felszabaduló Vyry Brownnak. A mintegy száz esztendő történetét felölelő mű lapjain érzékletesen rajzolódik elénk a georgiai farmon – s ez a farm nem is a legrosszabbak közül való – szörnyű körülmények között dolgoztatott, állati sorban tartott, s állatként adott-vett fekete rabszolgák mindennapi élete. A kis Vyry itt eszmélkedik, itt érik felnőtté, gyerekfejjel, s ébred rá fajtájának reménytelen sorsára. De felvirrat az áhított szabadulás napja: kitör a polgárháború. Az írónő mesteri kézzel rajzolja meg az Észak a Dél ellen" pusztító kavargását, amely falevélként sodor magával fehéret és feketét, ültetvényest és nincstelent, akiknek az ötéves háború felperzselt földjén kell kezdeniük az új élelet. Ám a feketéknek élniük is kell a rájukszakadt "szabadsággal"… A véráztatta föld fölött ragyogó szivárványként ível át az asszonnyá, anyává – emberré – érett Vyry Brown szenvedélyes humánuma, kemény küzdelmekben kiérlelt, töretlen emberszeretete, fényes ellenpólusául a négerek teljes felszabdításáért küzdő, herkulesi termetű, megalkuvást nem ismerő, izzó szenvedélyű Randall Warcnek, akiben könnyen felismerszik a modern polgárjogi mozgalom vezetőinek előképe.