Georges Ohnet: Utolsó szerelem

Részlet a könyvből: A Fontenay-Cravant-palota ünnepi díszt öltött. A Coypel Don Quijote képei után készült szőnyegekkel ékesített, faragott falépcsőn fényesen öltözött hölgyek, rövidnadrágos urak haladtak fölfelé vígan csevegve az elektromos lámpák világában. Fönt a csarnokban, a drága márványkorlátra támaszkodva, egy csoport vendég állott s mint valami elegancia-bíróság szemlélte az érkező úri sokaságot: fiatal asszonyok jöttek, pompás ruhákban, ügyes bájjal suhogtatva selyem- és bársonyuszályaikat és kecsesen biccentve virággal, gyémánttal elárasztott aranyhajú és hollófürtű fejüket; mosolygó gavallérok hajlongtak kimért illendőséggel és frakkjaik feketesége csak emelte a színes ruhák és fehér vállak pompáját A „Vasgyáros” írójának legújabb sikerkönyve egy romantikusan szép, tragikus szerelemről.