Borsod-Abaúj-Zemplén megye népességszámát és területét tekintve, hazánk megyéi között a második helyet foglalja el. Területén Magyarország két nagy tája – az Északi-középhegység és az Alföld – találkozik, s ez meghatározó a fejlődésére. A kiváló kereskedelmi lehetőségek egy sor város – Sárospatak, Sátoraljaújhely, Tokaj, Szerencs – kialakulását és gazdagodását tették lehetővé. A hegységek ásványkincse pedig virágzó ipari városokat – Ózd, Kazincbarcika, Miskolc – hozott létre, melyek ma is hazai nehézipar tekintélyes részét adják. E táj történelmi eseményei és kulturális kisugárzása nemegyszer országos jelentőségűvé váltak. Itt volt a Rákóczi-szabadságharc bázisa, az ónodi és sárospataki országgyűlések nagy horderejű politikai, diplomáciai, társadalmi döntések színhelyei voltak. A magyar irodalmi nyelv is az itteni, abaúj-zempléni és a szomszédos hajdúsági-bihari vidék tájnyelvéből fejlődött ki.
A boldvai kolostorban íródott a Halotti beszéd, e tájon készült az első magyar bibliafordítás, itt tevékenykedett a nyelvújítás vezéralakja, Kazinczy Ferenc. A pataki kollégiumból indult Kossuth Lajos, Móricz Zsigmond, s a magyar kultúra terjesztőinek névtelen tízezrei. A gazdag munkásmozgalmi hagyományok, a fasiszta megszállók elleni küzdelem s a felszabadulás utáni lendületes fejlődés méltó volt a történelmi elődökhöz. A megye természeti szépségeire, gazdag műemlékeire, tudományos és művészeti eredményeire méltán büszkék az itt élők. A kötetet író – a megyében élő és dolgozó – szerzők nagy szeretettel és tárgyilagossággal írták le azt, amit e kötet tízegynéhány íves terjedelme tudatában, a legfontosabbnak ítéltek az olvasók elé tárni.
1986
221 old, 19 cm x 13 cm
