Jónás Pál: Kisfilmes fényképezés

Kisfilmes fényképezésen a 35 mm széles, két szélen perforált, normál mozifilmre való fényképezést értjük, 24x24, 24x32 és 24x36 mm-es negatívméretben. E három formátum közül a 24x36 mm-es terjedt el legjobban, csak néhány gép készít 24x24 mm-es negatívokat. Az utóbbi méretnek az a hátránya, hogy - a nagyítások nagyrészt téglalap alakúak lévén - az amúgy is kicsiny negatívméretből csak 18x24 mm használható ki, s ez határt szab a nagyíthatóságnak. Annál érthetetlenebb viszont a 24x32 mm-es méret majdnem teljes mellőzése, hiszen ez a méret felel meg a forgalomban levő papírméretek többségének,tehát a 24x36 mm-es negatívból is többnyire csak 24x32 mm-t használunk ki. Ennek következtében a papírmérettel nem arányos negatívformátum gyakran kompozíciós zavarokat és még gyakrabban nagyítási nehézségeket okoz. A kisfilmes fényképezés egyik legfontosabb alaptörvénye ugyanis megköveteli a negatív felületének minél teljesebb kihasználását.
Magától értetődő, hogy a nagyítás lineáris mértékének fokozódásával a negatívval szemben támasztott követelmények is fokozódnak, s éppen ezek a fokozott követelmények vetik fel azokat a problémákat, amelyek a nagyobb formátumoknál egyáltalában nem vagy csak kevéssé, míg a kisfilmnél teljes mértékben jelentkeznek.
1957

89 old, 17 cm x 12 cm