Béleczki Lajos - Cserhalmi Lívia - Duba Jenő: Szív- és érbetegek rehabilitációja
Cikkszám:
9168
A rehabilitáció az a folyamatos, tudatos tevékenység, amellyel a beteg számára az optimális orvosi, élettani, pszichológia, szociális helyzetet, foglalkozásbeli és szabadidő-kihasználási lehetőséget biztosítjuk és fenntartjuk. Könyvünk Magyarországon először adja közre tudományos igénnyel összegezve a szív- és érbetegek rehabilitációjával kapcsolatos legmodernebb ismereteket.
A rehabilitációs munka alapvető fontosságú mind népegészségügyi, mind népgazdasági szempontból. Magyarország lakosságának 3,6%-a a rokkantnyugdíjas. 15 év alatt a rokkanttá válás gyakorisága megkétszereződött: ennek hátterében elsősorban a keringési rendszer betegségei állnak. Hazánkban az összes rokkant több mint 40 %-a szív- és érrendszeri betegség következtében vált tartósan munkaképtelenné.
A rokkantak jelentős része azonban megfelelő munkakörben még hasznosítani tudná munkaképességét. A könnyebb munkakörben még foglalkoztatható rokkantak száma ma hozzávetőlegesen 150 ezer fő. Számos statisztikai felmérés egybehangzósan tanúsítja, hogy Magyarországon a környező szocialista és a fejlett kapitalista országokkal összehasonlítva - indokolatlanul - rendkívül alacsony (20% alatti) a krónikus betegségek folytán időlegesen munkaképtelenné vált egyének munkába való visszatérési aránya. Ebben szerepet játszik a jelenleg érvényen levő rokkantnyugdíj-rendelet mellett az is, hogy Magyarországon eddig nem folyt szervezett rehabilitáció, és a krónikus belgyógyászati betegek nem kapták meg azt a a magas szintű egészségügyi ellátást, amely hozzásegítette volna őket a munkaképesség mielőbbi visszanyeréséhez, a minél korábbi munkába álláshoz.
Egészségügyi kormányzatunk ezért kiemelt szakmai célprogram részeként országszerte kardiológiai rehabilitációs centrumok kialakítását irányozta elő. A balatonfüredi és a soproni szanatóriumok mellett egyre több megyében létesül - a régi TBC-szanatóriumok átprofilírozásával - kardiológiai rehabilitációs osztály.
A rehabilitációs program megvalósításához az egészségügyi szakdolgozók szoros együttműködésére van szükség. A megnövekvő szakmai igényeket szeretnénk kielégíteni könyvünkkel, amelyben a szív- és érrendszeri betegek rehabilitációjának minden fontos elméleti és gyakorlati tudnivalóját igyekeztünk összegezni. A könyv megírásában a kardiológia rehabilitáció legismertebb hazai szakemberei vettek részt: az Országos Kardiológia Intézet, a balatonfüredi Állami Kórház, a soproni Állami Szanatórium stb. orvosai, pszichológusai, gyógytornászai. Munkánk szakmai segítséget nyújt a belgyógyász és kardiológus szakorvosoknak, a rehabilitációs centrumok, osztályok orvosainak, a körzeti és üzemorvosoknak, gyógytornászoknak, egészségügyi szakdolgozóknak.
Könyvünkben felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a rehabilitáció komplex folyamat, amelyben a szakembereken kívül nagy szerep jut a munkahelyi vezetőknek, a társadalmi szerveknek, az egész társadalomnak.
1983
472 old, 25 cm x 18 cm
A rehabilitációs munka alapvető fontosságú mind népegészségügyi, mind népgazdasági szempontból. Magyarország lakosságának 3,6%-a a rokkantnyugdíjas. 15 év alatt a rokkanttá válás gyakorisága megkétszereződött: ennek hátterében elsősorban a keringési rendszer betegségei állnak. Hazánkban az összes rokkant több mint 40 %-a szív- és érrendszeri betegség következtében vált tartósan munkaképtelenné.
A rokkantak jelentős része azonban megfelelő munkakörben még hasznosítani tudná munkaképességét. A könnyebb munkakörben még foglalkoztatható rokkantak száma ma hozzávetőlegesen 150 ezer fő. Számos statisztikai felmérés egybehangzósan tanúsítja, hogy Magyarországon a környező szocialista és a fejlett kapitalista országokkal összehasonlítva - indokolatlanul - rendkívül alacsony (20% alatti) a krónikus betegségek folytán időlegesen munkaképtelenné vált egyének munkába való visszatérési aránya. Ebben szerepet játszik a jelenleg érvényen levő rokkantnyugdíj-rendelet mellett az is, hogy Magyarországon eddig nem folyt szervezett rehabilitáció, és a krónikus belgyógyászati betegek nem kapták meg azt a a magas szintű egészségügyi ellátást, amely hozzásegítette volna őket a munkaképesség mielőbbi visszanyeréséhez, a minél korábbi munkába álláshoz.
Egészségügyi kormányzatunk ezért kiemelt szakmai célprogram részeként országszerte kardiológiai rehabilitációs centrumok kialakítását irányozta elő. A balatonfüredi és a soproni szanatóriumok mellett egyre több megyében létesül - a régi TBC-szanatóriumok átprofilírozásával - kardiológiai rehabilitációs osztály.
A rehabilitációs program megvalósításához az egészségügyi szakdolgozók szoros együttműködésére van szükség. A megnövekvő szakmai igényeket szeretnénk kielégíteni könyvünkkel, amelyben a szív- és érrendszeri betegek rehabilitációjának minden fontos elméleti és gyakorlati tudnivalóját igyekeztünk összegezni. A könyv megírásában a kardiológia rehabilitáció legismertebb hazai szakemberei vettek részt: az Országos Kardiológia Intézet, a balatonfüredi Állami Kórház, a soproni Állami Szanatórium stb. orvosai, pszichológusai, gyógytornászai. Munkánk szakmai segítséget nyújt a belgyógyász és kardiológus szakorvosoknak, a rehabilitációs centrumok, osztályok orvosainak, a körzeti és üzemorvosoknak, gyógytornászoknak, egészségügyi szakdolgozóknak.
Könyvünkben felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a rehabilitáció komplex folyamat, amelyben a szakembereken kívül nagy szerep jut a munkahelyi vezetőknek, a társadalmi szerveknek, az egész társadalomnak.
1983
472 old, 25 cm x 18 cm
Raktáron1 db
4 200 Ft
Béleczki Lajos - Cserhalmi Lívia - Duba Jenő: Szív- és érbetegek rehabilitációja
4 200 Ft
